Vak botján... (Batman #204)

2012.01.24. 08:20

OPERATION: BLINDFOLD!
Írta: Frank Robbins
Rajzolta: Irving Novick
Kihúzta: Joe Giella
Megjelent: 1968. augusztus

Egy folytatásos történet első részébe csöppenünk, aminek elején ismeretlen tettesek megölnek egy vak embert (aki előzőleg elfut előlük az utcán, majd rettegve néz szembe a rá meredő pisztolycsővel;az olvasó tehát joggal gondolhatja, hogy az illető lát, de később Batman bebizonyítja, hogy nem). A támadók pedig egy üzenetet hagynak a falon, amit a vak ember sétapálcájával karcolnak fel, mintha a haldokló utolsó üzenete lenne: "Gordon felügyelő... Rájöttek, hogy én vagyok Batman!"

A gyilkosok azonnal értesítik a rendőrséget is, így hamarosan kiszáll a helyszínre maga Gordon felügyelő is, aki eleinte nem akarja elhinni a dolgot, de amikor nem tud kapcsolatba lépni a Batman-forródróton sem a sötét lovaggal sem Robinnal, beletörődik barátja elvesztésébe. Eközben persze a dinamikus páros épp aprítja a rossz fiúkat, majd meglepődve tapasztalják, hogy alig fél óra múlva már a rádió is Batman haláláról beszél, a rendőrség pedig nem hiszi el, hogy ők a valódi hősök. Persze a denevér próbálja bebizonyítani Gordonnak, hogy a halott vak ember nem lehetett ő, hiszen a vak valóban vak volt (erre bizonyítékai is vannak), de a felügyelő annyira bepipul a kegyeletsértő "álhősökön", hogy letartóztatja őket. Vagyis csak Batmant, mert Robin sikeresen meglép.

Mivel más nyom nem marad, ezért Robin az amúgy is zavaró számban megnövekedett, utcán sétafikáló vak lakosság között próbál meg nyomozni a gyilkosok után. Ámde (persze ez már a füzet elejétől nyilvánvaló) a vakok valójában ügynökök, akik egy bagolyfrizurás Schemer nevű embernek dolgoznak. A gonosztevő terve az, hogy kirabolja a Nemzeti Bankot, ezért vaknak öltözött embereket állít a pénzszállító autó útvonalának kifigyelésére. A jó Robin épp egy ilyen ügynökkel szeretne diskurálni, aki azonban jobbnak tartja lelőni a fiút a sétapálcájába rejtett minirakétával. De elvéti.

A támadást észlelve a páncélautó sofőrje belehúz, hogy minél hamarabb a bankba érjen, és annyira rohan, hogy fittyet hány a kereszteződésben az érkező rendőrautóra, amiben (na ki?) Batman is raboskodik. A rendőrautó sofőrje félrerántja a kormányt egyenest egy oszlopnak szaladva. Batman kiesik az autóból, végiggurul egy sikátorlépcsőn, majd pont eltalálja az egyik vak ügynököt.
Végül, miközben Robin a száguldó páncélautón kapaszkodva robog a bank felé, Batman egy rá meredő sétapálcával néz szembe. De vajon megmenekülnek?

Egyrészt örvendetes, hogy kétrészes a történet, másrészt a dramaturgiai felvezetése sem piskóta. Sajnos a többi szinten viszont teljesen illeszkedik a korszak denevértörténetei közé, ám már csak az első három oldal miatt megérdemli a 40%-ot a füzet.

A bejegyzés trackback címe:

https://batmankepregeny.blog.hu/api/trackback/id/tr643743013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása